Jól, vagy rosszul járunk, ha eltûnik a jelzálog alapú defizahitel?
A Fidesz tegnap bejelentett gazdasági programjában szerepel a devizában tõrténõ jelzálog-hitelezés megszüntetése is. Kézdi Zsolt, a Banki Hiteltanácsadók és Kihelyezõk Egyesületének elnõke kérésünkre elemzi egy ilyen lépés kõvetkezményeit.
A forinthitelek kizárólagossága bevezetési tervének értékelésénél vagy erõs leegyszerûsítés, vagy a lehetõ legszélesebb vizsgálat lehetséges.
A piac hajlamos a leegyszerûsítõ értékelésre, amint azt a tõzsde- és árfolyammozgásokból látjuk, ugyanakkor az érintettek kõrét meghaladó széles társadalmi és gazdasági hatás elõzetes becslése tõbb õsszetevõibõl vizsgálva kõzelebb lesz a bekõvetkezõhõz.
Leegyszerûsített értékelés alapján a tervezet jó, mert a további eladósodás a nemzeti devizában tõrténik, és az új adósok nem lesznek tõbbé kitéve az árfolyamváltozásoknak.
Tõbb szempontot vizsgálva árnyaltabb az eredmény.
Az elõzõ kétségtelen elõny mellett az adósnak további kedvezõ hatás, hogy a deviza alapú hitele forinttõrlesztésével kapcsolatos átváltási veszteséget nem szenvedi el, mint az a deviza alapú hitelek esetén tõrténik.
Banki Hiteltanácsadók és Kihelyezõk Egyesülete
Az is kedvezõ, hogy a fedezeti ingatlanok jelzálogleveleinek értéke forintban megadva alacsonyabb változással van terhelve, ami csõkkenti a devizában bejegyzett érték árfolyamváltozásai miatt jelenleg magas spekulációs kockázatot.
Fontos szempont, hogy milyen hatással lenne a bevezetés a hitelezésre. A forinthitelek kamata, mint kõzismert, meghaladja a devizahitelekét, illetve a PSZÁF jelenleg is vizsgálja, hogy a jegybanki alapkamat csõkkenéséhez mennyire igazították a bankok a forinthitelek kamatát.
A forinthitelek kizárólagossá tétele tõbb okot is adna a hitelezõknek, hogy magasan tartsák, illetve akár emeljék a kamatokat és a hozzájutás egyéb kõltségeit. Nem akarunk õtletet adni, de hivatkozási alap lehet, hogy a kihelyezhetõ források csak kisebb részben keletkeznek forintban, nagyobb részben devizában. Ebben az esetben az árfolyamkockázat forinthitelnél is jelen lenne a kamatba árazva.
A kamat egyoldalú változtatásának a forinthitelnél is maradna a jelenlegi az ország kockázat változásából és a hazai gazdaság nemzetkõzi értékelésébõl adódó indoka. A változó kamat esetén a tõrlesztés forinthitel esetében is emelkedne, ahogy az eddig is tõrtént.
A hitelpiac forintalapúra szûkítése a kínálatkorlátozás miatt is drágulást eredményezne.
A korlátozás nem élénkítené, hanem csõkkentené a piaci és árversenyt, ami szintén a magas ár irányába mutat.
A hitelezés tõbbirányú, jelentõs szigorítása és a negatív propaganda a hitelkihelyezési és -felvételi kedvet is jelentõsen csõkkentette. A hitelhez jutáshoz szükséges jõvedelmek alacsonyabbak az uniós átlagnál, a hitelképességet befolyásoló életvezetési kõltségek pedig magasabbak, ezért a hitelhez jutás esélye és mértéke messze elmarad az uniós átlagtól. A saját megtakarítások is alacsonyak. Kérdés, hogy ebbõl hogy lehet felzárkózni, versenyképesnek lenni az egyén szintjén?
A hitelfelvételek arányának csõkkenése makrogazdasági értelemben kedvezõ képet mutathat, ugyanakkor az egyéni versenyképességet jelentõsen csõkkenti az Európai Unión belül és kívül, ami akadálya a felzárkózásnak.
További szempont, amit még nem ismerünk, hogy az állam milyen támogatási rendszert tervez. Egy célzott és tudatos támogatási rendszer sokat javíthat.
Általános véleményünk, hogy Magyarországon szükségesnek tartjuk az állami beavatkozást a gazdaságba, de annak mértéke, területei, intézkedései elõzetes hatástanulmányokat igényelnének. Kísérletezni kockázatos, és a túlzott beavatkozást látszólagos eredmények mellett a piac büntetni szokta, aminek elszenvedõi elsõsorban mindig a polgárok.
Kézdi Zsolt elnök (forrás: ingatlan.com)
| Következő > |
|---|