Kell engedély a klímára egy társasházon? Mi a helyzet a mûemlékekkel?
2008-tól alapesetben nem kell építési engedélyt kérnünk ahhoz, hogy a klímaberendezés kültéri egységét elhelyezzük a társasház külsõ homlokzatára. Kikötés, hogy ezt takartan tegyük. Azonban mûemléki környezetben vagy védett városképi övezetben az országos rendelet elõírja az egyszerûsített építési engedély megszerzését. Ha közös házfalra akarjuk szereltetni a kültéri egységet, akkor még a lakók beleegyezése is szükséges.
2008 januárja óta a 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet alapján nem kell építési engedélyt kiváltanunk, ha a klímaberendezés kültéri egységét az épület homlokzatán kívánjuk elhelyezni. Ezt a rendeletet árnyalja az OTÉK (országos településrendezési és építési követelményekrõl szóló kormányrendelet) 2008. szeptembertõl hatályos módosítása, amely szerint klímaberendezést takartan kell elhelyeznünk a társasház homlokzatán, még pedig úgy, hogy annak mûködésével az épületet ne veszélyeztessük, a homlokzatot ne károsítsuk, az épített környezet értékeinek védelmére vonatkozó érdeket ne sértsük, a környezetet ne szennyezzük, és ártalmas mértékû páralecsapódást ne okozzunk. Viszont senkinek ne jusson eszébe légaknába (lichthofba) szerelni a kültéri egységet, mert azt egyértelmûen tiltja az OTÉK!
Helyi szabályok
Bár építési engedély nem kell, mégis érdemes felkeresni a helyi önkormányzatot, ugyanis országszerte sok településen a helyi építési szabályzatban és rendezési tervben szigoríthatják a klíma kültéri egységének telepítését. Ezek a helyi rendeletek általában ott születtek, ahol jelentõs a történeti, mûemléki környezet, így például a fõvárosban vagy nagyobb városainkban, de akár kisebb településeknél is rendelkezhetnek errõl, akár egy-egy utcára vagy néhány épületre vonatkozóan is.
De nem csak mûemléki környezetben hozhatnak ilyen szabályozást, hanem ott is, ahol az adott egységes városképet akarják megõrizni. A mûemléki jelentõségû területet vagy környezetet úgy próbálják megvédeni, hogy egyrészt építési engedélyköteles körben tartják például a légkondicionáló telepítését, másrészt az engedélyt is szigorú feltételekkel adják ki – mondja Nagy Szabolcs, az V. kerület építésügyi osztályának vezetõje. Belváros-Lipótváros különösen speciális helyzetben van, hiszen az egész kerület mûemléki környezetnek számít, jelentõs területe pedig a világörökség része.
Mit mond a jogszabály?
I. melléklet a 37/ 2007. (XII. 13.) ÖTM rendelethez
Engedély és bejelentés nélkül végezhetõ építési tevékenységek:
(…) Napenergia-kollektor, napelem, szellõzõ-, klíma-, riasztóberendezés, villámhárító-berendezés, áru- és pénzautomata, kerékpártartó, szelektív hulladékgyûjtõ, szõnyegporoló, sorompó, árnyékoló elhelyezése.
Lehet klíma mûemléken?
Külön kategóriát jelentenek a kiemelten védett mûemlék-épületek. Az eljáró építési hatóság ilyen esetekben a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) területi szerve. A KÖH Közép-magyarországi Irodája kérdésünkre elmondta, hogy egyedileg védett mûemlék-épület utcai homlokzatára nem helyezhetõ el klíma kültéri egysége. Udvari homlokzat tekintetében mérlegelés kérdése, elvétve van rá precedens.
Az építési engedélyezési eljárásra nincs sztenderd módszer, hiszen a feltételek nem általánosak, épülettõl függõen egyedi elbírálás szükséges. Minden esetben a területileg illetékes KÖH-irodát kell megkeresni, és a mûemléki felügyelõvel egyeztetni. Minderrõl a honlapon (www.koh.hu), illetve az
ügyfélszolgálati irodán tájékozódhat az építtetõ, a beruházó. A honlapon egyébként a bal oldali függõleges menüsorban megtaláljuk a „Nyilvántartás”-t, azon belül kattintsunk a „Mûemlékvédelem” menüre. A megjelenõ nyilvántartásban rákereshetünk, hogy a szóban forgó épület rajta van-e a listán.
Milyen mellékleteket kell az építési engedély kérelemhez csatolni?
- az építészeti-mûszaki dokumentációt legalább 2 példányban,
ha a kérelem benyújtásakor már rendelkezésre áll, az ügyben érdekelt szakhatóság 6 hónapnál nem régebbi állásfoglalását a szakhatóság által záradékolt építészeti-mûszaki dokumentációval együtt,
- a tervezõi nyilatkozatot,
- az építési jogosultság igazolására szolgáló dokumentumokat,
- az építési engedélykérelemhez kitöltött statisztikai adatlapot.
- Ezeken felül jogszabály elõírhat még egyéb hatósági hozzájárulásokat és szakvéleményeket is.
Helyi védelem alatt álló épületen?
A helyi védelem alatt álló építmény esetén a helyi önkormányzat az illetékes építésügyi hatóság, ekkor a KÖH szakhatóságként vesz részt az eljárásban. Tehát be kell fáradnunk a helyi önkormányzat építésügyi osztályára, és be kell nyújtanunk az „Építésügyi hatósági engedély iránti kérelem” c. nyomtatványt, valamint csatolnunk kell az építészeti-mûszaki dokumentációt, amely többek között tartalmazza a látványtervet, a fotódokumentációt és az építési tervet is. Ez utóbbi építésztõl függõen pár tízezer forint lehet, valamint ehhez járul még az eljárási illeték, ami 10 ezer forint. A további szükséges mellékleteket az ÖTM-rendelet V. mellékletében olvashatjuk.
Egyszerûsített építési engedélyezési eljárás
A hatóság egyszerûsített építési engedélyezési eljárás keretében az elõírt 22 munkanap alatt bírálja el az ügyet. Ez alatt megvizsgálja, hogy a kérelem megfelel-e a normatív szabályoknak, így elküldik az érintett szakhatóságoknak véleményezésre, többek között a KÖH-nek is. Azonban a 22 napba nem számít bele a szakhatóság megkeresése, a KÖH-nél például 22 nap alatt véleményezik a tervet, így máris 44 napnál tartunk. Ha a hatóság hiánypótlásra szólít fel, ez az idõszak sem számít bele a 22 napba. Viszont ha a hiánypótlást a megadott határidõn belül nem teljesítjük, akkor a hatóság megszünteti az engedélyezési eljárást. Fellebbezni a döntést követõ 10 munkanapon belül lehet. Ha engedély nélkül telepítjük a klímát, és egy „jóakarónk” feljelent, akkor fennmaradási engedélyt kell kérnünk az önkormányzattól, ami néhány 10 ezer forinttól néhány 100 ezer forintunkba kerülhet.
Hol helyezhetjük el a klímát?
A helyi önkormányzati védelemben részesülõ épületek esetén a hatóság rugalmasabban járhat el, és adhat építési engedélyt, hiszen ott a lényeg az egységes, történelmi városkép védelme, így egy-egy tetõtér-beépítés vagy átalakítás bizonyos feltételekkel beleférhet. Ha a kérelmezõ meg is kapja az építési engedélyt a klíma kültéri egységének felszerelésére, akkor is a már említett OTÉK szerint takartan, megfelelõ építészeti eszközökkel megoldva kell azt elhelyezni. Külsõ homlokzatoknál nem is jöhet szóba, az üzletek portáljai esetén is a kirakat fölött a portál fölsõ mezõjébe kell helyezni, ahol például plexi takarja, és néhány apró nyíláson keresztül oldják meg a szellõzést. Magánlakás esetében a belsõ, udvari homlokzaton lehet elhelyezni a klímát, például a bejárati ajtó fölötti felülvilágító ablakba, vagy szabad légtérbe nyíló lépcsõházak, egyéb beugrók takarásában – javasolja Nagy Szabolcs.
Társasházaknál: a szomszédok is beleszólhatnak
Függetlenül attól, hogy kell-e a klímatelepítéshez engedély vagy sem, a kültéri egység jellemzõen a ház homlokzatára kerül, ami a társasház osztatlan közös tulajdonát képezi. Annak használatáról pedig a törvény értelmében a társasház közgyûlése jogosult dönteni. Kivétel lehet, ha tömör mellvéd mögött a padozatra telepítik a kültéri egységet, és az nem látható. A kérdéses ügyben a tulajdonostársak 2/3 tulajdoni hányad szerinti részének egyetértése szükséges, azonban bármely tulajdonostárs bírósághoz fordulhat a közgyûlési határozat érvénytelenségének megállapítása iránt a határozat meghozatalától számított 60 napon belül. Az indokok lehetnek: a közgyûlési határozat sérti az alapító okiratot, a szervezeti-mûködési szabályzatot, vagy a kisebbség jogos érdekeinek lényeges sérelmével jár.
OTÉK
92.§ (2) A homlokzaton- e rendelkezés hatálybalépését megelõzõen használatba vett, meglévõ építményeken- mesterséges szellõzéshez kivezetést létesíteni, továbbá helyiségszellõztetõ vagy klimatizáló berendezést elhelyezni az épület külsõ megjelenésével összhangban, takartan, illetve építészeti eszközökkel megoldva akkor lehet, ha a tervezett megoldás és a mûködés hatása
a) az épület állékonyságát nem veszélyezteti, a homlokzatot nem károsítja,
b) az épített környezet értékeinek védelmére vonatkozó (településkép, építészeti érték vagy
mûemlékvédelmi, továbbá táj- és környezetvédelmi) érdeket nem sért,
c) a kivezetés a környezetet bûz-, mérgezõ-, zaj-, rezgés-, vagy más káros hatással nem szennyezi, az építmény rendeltetése szerinti használatát nem zavarja, ártalmas mértékû páralecsapódást nem okoz.
| < Előző | Következő > |
|---|