Search, View and Navigation

Most itt van: Home Együttmûködés

Fõmenû

Key Concepts

Feed Display

Nem adta meg a hírcsatorna hivatkozását.

Együttmûködés

Együttmûködõ partnereket keresünk

Figyelem! Új ablakban nyílik meg.

Kapcsolat - Együttmûködõ partnereket keresünk!

Tisztelt Cégvezetõ,

tisztelt leendõ Partnerünk!

A jelzálog hitelezés területén évek óta sikeresen mûködõ cég vagyunk. Szerzõdéses partneri kapcsolatban állunk a piacon ma legkedvezõbb feltételekkel kölcsönt nyújtó pénzintézetekkel és pénzügyi vállalkozásokkal.

Ügyfeleink többsége eddig elsõsorban olyan magánszemély és vállalkozás volt, akik korábbi, elégedett ügyfeleink ajánlásai révén jutottak el hozzánk.

Cégünk most új távlatokat kíván nyitni elsõsorban a jelzálog hitelezés terén.

Ehhez keresünk együttmûködõ partnereket kiemelten olyan, az ingatlan szakmában sikeresen tevékenykedõ kollégák személyében, akik ingatlanforgalmazással foglalkoznak, de a hitelezés folyamatába nem kapcsolódtak be. Ajánlott együttmûködésünk a kölcsönös promóción alapszik, az elszámolás pedig jutalékos rendszerû, a létrejött sikeres ügyletek után.

Az együttmûködés gyakorlati részletei:

Mi a honlapunkon hirdetjük az Ön cégét, illetve bemutató leveleket küldünk a címlistánkon szereplõ ügyfeleink részére, így a hitelügyben hozzánk forduló ügyfél – megismerve az Ön szolgáltatásait - egy kattintással az Ön honlapján böngészhet az ingatlanajánlatai között, ezáltal biztosítva az Ön oldalának egy szélesebb látogatói/vásárlói kört. Az ingatlan ügyfél által történõ kiválasztását követõen a teljes hitelügyletet mi bonyolítjuk.

Az így létrejött sikeres hitelügylet után Önnek 1%, jutalékot fizetünk.

Mi is szerepelnénk az Ön honlapján, illetve kérnénk a címlistáján/hírlevelén történõ bemutatásunkat. Így az ügyfél, miután kiválasztotta az Ön kínálatában szereplõ ingatlant, egy kattintással már érdeklõdhet is a kapcsolódó hitellehetõségekrõl.

Összegezve:

- ha az ügyfél Önnél vásárolja meg „álmai ingatlanát” - cégünkön keresztül történõ hitelügyintézéssel – a létrejött ügylet után Ön megkapja a folyósított hitelösszeg 1%-át;

- ha az ügyfél nem Önnél választja ki a megvásárolandó ingatlant - de Ön ajánlott minket és az ügyfél nálunk bonyolítja hitelügyletét - a létrejött ügylet után Ön megkapja a folyósított hitelösszeg 1%-át;

- ha az ügyfél cégünk honlapjáról talált rá az Ön hirdetéseire és azok közül választ, de készpénzes vásárló, vagy hitelügyletét nem cégünkön keresztül bonyolítja, Ön nem tartozik felénk semmivel.

Amennyiben lát fantáziát a velünk való együttmûködésben, és hosszú távra tervez, kérjük jelezze felénk és mi egy megbeszélt idõpontban felkeressük Önt a részletek egyeztetése céljából.

Elérhetõségeink: www.prof-real.hu

levélcím: Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Továbbá telefonok:

+36/20-776-2404;
+36/20-776-2405

Üdvözlettel:

Következő >

Additional Information

Rövidhírek

Szomorú idõk a lakáspiacon - Szegény embert még az ág is húzza

2009. június 18., csütörtök 9:16 - REsource IngatlanInfó

Nincs mit szépíteni, szenved a lakásépítési és értékesítési szektor, és hatalmas problémák jellemzik a befektetési ingatlanok szinte teljes vertikumát. Komoly válságban van az egész magyar ingatlanpiac, és a tervezett kormányzati intézkedések nem tompítják a negatív hatásokat, sõt.

10-13 milliárd Ft-tal drágább lehet az elõzetesen tervezettnél a Margit híd felújítása. Jönnek az EU-pénzek, épülnek a villamosvonalak, megmentjük az építõipart. Ezeket a híreket azonban nem szabad összekeverni azokkal, amelyek valóban érintik a professzionális, teljes mértékben üzleti alapokon müködõ ingatlanpiacot. Hiába mutat az építõipari statisztika enyhe élénkülést, a piac szereplõi többnyire nem hídfelújításból és villamosvonal-építésbõl élnek. A szektor válságban van, ebbõl a szempontból kell megvizsgálni a kormányzati intézkedéseket.

Pro és kontra

A Bajnai-kormány elsõ hónapjaiban valószínüleg többet tett a hosszú távú versenyképességünkért, mint az elõzõ kormányfõ öt egész év alatt. A kiadáscsökkenéssel vegyített adóátrendezés jobban pozicionálttá teszi az országot a nemzetközi versenyben, és biztosítja túlélését az egyre nehezebb nemzetközi környezetben. Ugyanakkor a csomag kellemetlen jellemzõje, hogy nem törõdik a növekedési problémákkal, mivel a költségvetés tartalékai elégtelenek. A stabilitási kérdésekre koncentráló, a növekedésre gyakorlatilag zéró erõforrást biztosító csomag nem fékezi a gazdaság visszaesését, helyenként prociklikus jegyei vannak. A REsource információi szerint, kormányzati körök is fájlalják két nem különösebben nagy, de annál fontosabb anticiklikus tétel, a lakáshitel-támogatások, illetve a panelprogram beáldozását, amelynek hatásai a lakáspiacon is érezhetõek lesznek. A lakáspolitikát kidobták az ablakon, és helyén csak a nagy üresség tátong. Míg az irodapiacon az aktuális kormányzati intézkedések rövid távon nem számítanak jelentõsnek, a hosszú távú kilátásokat pedig javítják, addig a kiskereskedelmi és az ehhez kapcsolódó logisztikai piacon a megszorításoknak a lakossági fogyasztást csökkentõ hatásai rátesznek egy lapáttal arra a nyomásra, amelytõl a keresleti oldal a GDP visszaesése és a hitelkínálat szükülése miatt jelenleg is szenved. Az igazi kézzelfogható hatások azon a lakáspiacon várhatók, amely amúgy is rendkívül súlyosan megszenvedi a keresletcsökkentõ hatásokat.

Válságban a lakáspiac

Elsõsorban nem a kormányzati intézkedéscsomag foglalkoztatja a lakáspiaci szereplõket, akik már a Bajnai-kormány elõtt is komoly problémákkal küzdöttek. A lakáspiac válsága természetesen nem egyformán érint minden szereplõt, de a kereslet visszaesése, a finanszírozás megnehezülése egyaránt sújtja a fejlesztõket és az értékesítési hálózatokat. Magyarországon nincs müködõképes, hivatalos statisztika sem a használt, sem az új lakásokat illetõen, az alkalmi kutatások megbízhatósága pedig helyenként kérdéses.

Az újlakás-értékesítések az elsõ negyedévben mindenesetre jelentõs visszaesést mutatnak. A REsource tíz lakásfejlesztõt kért meg, hogy járuljanak hozzá egy névtelen felméréshez. A felmérés célja, hogy meghatározza, 2009 elsõ negyedévében mennyivel esett vissza az új lakások értékesítése. Mind a tíz lakásépítõ szerepel a budapesti lakásfejlesztõ társaságok húszas toplistáján, és mindegyiknél csökkent az értékesítés. A felmérés önbevalláson alapult, ezért – bár névtelen volt –, észlelhetõen torzíthat pozitív irányba. A felmérés eredménye szerint a megkérdezett lakásfejlesztõk a 2008. évi elsõ negyedévi 450 lakással szemben 2009 elsõ negyedévében már csak 218-at értékesítettek: ez 50%-nál nagyobb visszaesést mutat. Az Ecorys hasonló, nagyobb mintán alapuló kutatása ezzel megegyezõ trendekrõl számol be: 630 lakásról 360-ra zuhantak az eladások, ha pedig leszámítjuk az idõközben visszamondott lakásokat, akkor az értékesítés csak 270 lakásra rúg. A zuhanó trendet erõsíti, hogy a Cordia által végzett kutatás szerint 2009 májusában mindössze 25 lakást értékesítettek a budapesti piacon a vizsgált 32 projektben (a Cordia nélkül), ami csak hatoda az egy évvel korábbi értéknek. A helyzet tehát nem javul, hanem romlik.

A kormány csak ront a helyzeten?

Bár a lakáspiaci kereslet jelentõs része élethelyzetbõl adódik, vegyük figyelembe, hogy a romló lakossági várakozások, a csökkenõ jövedelmek – ne felejtsük el, a recesszió csak most indult –, illetve a szükülõ hitellehetõség akár több évre is visszavethetik a lakossági keresletet. Könnyen elképzelhetõ, hogy a gazdasági válság hatására, élénkítõ csomag nélkül az egész iparág más értékesítési szinteken találja meg új egyensúlyát. A legnagyobb kérdés az, hogy ez az új szint hol lesz, valamint hogy milyen mély lesz a visszaesés, a piac meg tud-e maradni a jelenlegi struktúrájában, vagy lenullázódik, és teljesen új alapokon, új szereplõkkel fog újraindulni valamikor 2011-2012-ben úgy, hogy addig teljesen megszünik a mögöttes szolgáltató- és termelõipar, eltünik az építési szakértelem. A piac jelenlegi alapjainak fennmaradása azért kulcskérdés, mert az aktuális szereplõk reális áron normál gazdasági profit mellett – néha alatta – építenek, értékesítenek lakásokat, miközben a nulláról való felépülés csak extraprofit-várakozások mellett történhet, ami 2011-2012-re 2 ezer euró környéki értékesítési árakat vizionál. Ebbõl a szempontból vizsgálva a kormányzati intézkedéseket, egy részük indokolatlannak tünik, a prociklikus – a ciklusra rásegítõ – hatású intézkedések csak mélyítik a szektor válságát. Nagyon rövid távon a prociklikusság ugyan keresletélénkülésben nyilvánul meg, hiszen az áfaemelés, a kedvezmények elvétele megdobhatják a júniusi értékesítéseket, viszont negatív hatásként a következõ fél-egy évre kiürítik a keresletet, ami miatt a lakásfejlesztõk elgondolkodhatnak azon, hogy érdemes-e új építésbe kezdeni. Az intézkedéscsomag tehát mélyíti a ciklust, ahelyett, hogy kisimítaná. A legfontosabb prociklikus intézkedés a támogatott forinthitelezés tervezett teljes eltörlése, amellyel kapcsolatban számos téveszme kering. Az általános téveszme, hogy az új hitelezés hatalmas tétel a költségvetésben. Az igazság ezzel szemben az, hogy az új hitelekhez kapcsolódó tételek elhanyagolhatóak, a kifizetések zöme a régi (jellemzõen 2004 elõtti) hitelekhez kapcsolódik. Bár hosszú távon valóban célszerü az állami támogatásokat leépíteni, de rövid távon az erõsen visszaesett devizahitelezés keresletszükítõ hatását lehetne kompenzálni minimális kifizetések mellett. Ha a hiteleket az új építésü lakásokra koncentrálnák, ezen a részpiacon lehetne kompenzálni a kiesõ hitelkínálatot. Információink szerint lapzártánk idõpontjában a kormány elõtt volt egy a kamattámogatások újraindításáról szóló rendelet, azonban ez számottevõen szükebb kör számára lehet érvényes, mint az eltörölni kívánt támogatási rendszer. A legnagyobb probléma, hogy a vonatkozó rendelet felfüggesztésével a fejlesztõk is elesnek a finanszírozás lehetõségétõl. Márpedig devizaforrásból megépíteni egy forintban árazott, alacsony marzsú terméket – ez irracionális.

A szocpol kedvezmények eltörlése részben ugyan vitatható, de ha kisebb államban gondolkozunk, akkor valahol meg kell húzni a nadrágszíjat. Ennek ellenére a szocpol bizonyos elemei jók, miközben a visszaéléseket és a félszocpolt nyilván célszerü felszámolni.

A legnagyobb vihart kétségkívül az ingatlanadó – pontosabb a politikailag képviselhetõbb vagyonadó – kavarja. Ugyanakkor mind a szakma, mind a széles közvélemény komoly valószínüséget ad annak, hogy ezt az adónemet az új kormány azonnal eltörli. Az adó ingatlanpiaci szempontból kezelhetõ, ugyanakkor a társadalmi közmegegyezésre nem is törekvõ, hevenyészett törvény pontosan az ellenkezõjét éri el annak, mint amit akar: hosszú távon teszi politikailag szalonképtelenné az ingatlanadó fogalmát. Összességében a kormány nem kifejezetten segít az ingatlanpiac jelenlegi problémáinak megoldásában, maradék erõforrásait inkább a politikailag jól kommunikálható intézkedésekre, mintsem anticiklikus lépésekre koncentrálja.